Balaton

Európa legnagyobb sekély vizű tava. Fiatal, mintegy 10-12 000 éves tó- A tengerszint felett 105 m-rel helyezkedik el. Az északi szélesség 47. és a keleti hosszúság 17-18. foka között, északkelet-délnyugati irányban 77 km hosszan elterülő 14-4,5 km között változó szélességű, 600 négyzetkilóméter alapterelületű tó.

Vízmélysége a tihanyi kútnál 13 m, máshol 1-5 m közt változik. A partvonal 200 km hosszú. Selymesen simogató vize nyáron 20-30 °C télen viszont sokszor összefüggő jégtakaró borítja. Környéke ideális a szőlőtermesztésre.

 

Szentbékkállai kőtenger

A Szentbékkálla határában álló kőhát a Káli-medence egyik legjelentősebb geológiai értéke.
A Káli-medence közös kincse, a Kőtenger talán itt a legszebb. Itt láthatjuk a leglátványosabb sziklaformákat, a kő mélyedéseiben megtelepedő növények, virágok ritka, csodálatos együttesét.

A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze. A turisztika kőtengereknek nevezi ezeket a nagy sziklatömbökből álló kőhátakat. A Káli-medence kőhátai közül talán a legszebben, legnagyobb épségben megmaradt képződmény a Szentbékkállai Kőtenger. Ezek a kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított.
Ezekből kiváló malomköveket lehetett készíteni, ami legnagyobb részüknek, Kővágóörs, Kisörspuszta és Szentimrepuszta térségében, a pusztulásukhoz vezetett. Kővágóörs egy ilyen kőhátra épült, neve is innen ered. Néhány ház teljesen ráépült egy-egy ilyen sziklatömbre úgy, hogy a kő itt-ott kilóg a fala alól, sőt felbukkan egyes szobáinak sarkában is.

Művészetek Völgye

A Művészetek Völgye egyedülálló kulturális rendezvénysorozat, amelyet 2010-ig 20 alkalommal rendeztek meg. Az ötlet Márta István zeneszerzőtől származik, aki a rendezvény fesztiváligazgatója lett.
Kapolcs település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak. A kulturális rendezvény mostanra olyannyira összeforrt a település nevével, hogy például a falunak nincs is önálló internetes honlapja, a weboldalon főként a rendezvénnyel kapcsolatos információk találhatók meg. A fesztivál voltaképpen hét település: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony helyszínein zajlik.
A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly-, nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepelnek. A Művészetek Völgye fesztivált 2007-ben 19. alkalommal rendezték meg

 

Afrika Múzeum

A múzeumot Dr.h.c.Dr. Nagy Endre hozta létre (szül. 1913 - megh. 1994). A jogász végzettségű ember vadászmesterségig vitte, majd állatkertvezető lett. Afrikai gyűjtőutakon vett részt és végül Tanzániában telepedett le. Évek múltán az ország legismertebb vadásza lett. Vadászati és néprajzi gyűjteményének nagy részét 1984-ben hozta haza a balatonedericsi családi kúriába, amely azóta élő állatvilággal körülvéve múzeumként működik.

Káli-medence

A Káli-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. Északi részén a Fekete-hegy nyúlik el, a déli szegélyétől már nincs messze a Balaton. A Balaton-felvidék másik nagy medencéje a Pécselyi-medence, kettejük között található a 395,8 m magas Halom-hegy.
A Káli, a Tapolcai-medece és a Tihanyi-félsziget vulkanikus folyamatait ezen belül is a hidromagnetizmus jellemezte. A láva megküzdött a felszínre kerülésért: először a gőzök és gázok süvítettek ki nagy erővel és az első törmelékek, a finom kőzetpor még vízbe hullottak vissza- ebből keletkezett a tufit. A fokozatosan szárazzá váló területen már tufaként rakódott le, erre buggyant ki végül a láva, ami szabályos, kerek lefolyást alkotott.
Az éghajlat a pliocén szárazabb időszakában a víz lassan kiédesedett és eltűnt, üledéke homok és agyaglerakódásokat eredményezett. A pleisztocénig leginkább a szél, utána a vízfolyások erodálták, formálták a felszínt, együttes munkájuknak csak a bazalt állt ellen. Ahogy a panóniai tengerüledék lepusztult egyre jobban kiemelkedtek a valahai vulkáni kúpok, a mai tanúhegyek.
A leghíresebbek a csonkakúp alakú Badacsony, a Gulács, a Tóti-hegy és a szigligeti-hegyek.
A Balaton árka később súlyedt be, és töltődött fel édesvízzel, körülbelül 15-20 ezer éve. A vulkánosság egykori emlékei még a szénsavas források, mint a Kékkúti ásványvíz.

Nivegy-völgy

A legenda szerint a Nivegy-völgy már a magyar honfoglalás idején lakhellyé vált. Buda vitéz telepedett meg az északi oldal lankáin. A települést ma is Óbudavárnak nevezik. A vitéznek három fia volt, István, Jakab és Antal. Amikor felcseperedtek, apjuk felvitte őket a közeli Halom-hegy tetejére, ahonnan mindhármuknak, egy-egy nyílvesszőt kellett kilőniük. Ahol a nyilak földet értek, a három fiú kialakíthatta saját udvarházát.
Így lett István – Csicsa – Balatoncsicsó, Jakab Szentjakabfa és Antal Szentantalfa alapítója. A Balaton irányába haladva következik Tagyon, a Balaton parton pedig Zánka terül el. Lakosságuk egyenként ezer fő alatti (Zánka kb. 980 fő), és itt találjuk az ország egyik legkisebb községét Óbudavárt 71 fővel.
A völgyben lévő településeket az okiratok a XII. századtól említik először, de megállapítják azt is, hogy a Rómaiaknak kedvelt letelepedési helyük volt, sőt szőlőt már ők is termeltek. A völgy településeinek érdekes sajátossága a sok templom. Egy-egy faluban kettőt, hármat is találhat a szemlélődő látogató. Több évszázados építmények dicsérik hajdan dicső korok emlékét.
Balázs szőlőhegyen található Puszta templomrom XIII. századbeli, valaha a település temploma volt, ahol Balázs-napi misét celebrálnak minden évben. Zánkán ma is álló református templom egyes részei a XII. századból származnak. A település tájházban mutatja be a régmúlt idők használati és munkaeszközeit. Itt található Európa legnagyobb Gyermek és Ifjúsági Centruma.